When life gives you lemon..life update after almost 2 years. Part II.

So let's continue our journey :-)

In the morning of 20th June I boarded my flight to Frankfurt in Budapest airport. The flight was not that bad and I was so excited to get through security and all that fun stuff. Thankfully I know Frankfurt airport pretty well so I knew what to expect. I got to my gate on time and actually I still had like 1 hour till boarding. I was desperate to find a plug to charge my phone and I actually managed to so I could inform my mom I made it to Germany. I was a little worried about my flight to Houston because let's be real..12 hours on a plane up in the air is not that fun at all. Even if they offer a bunch of movies to watch. I think I watched 3 movies and tried to sleep a little as well. Since it was the European Football Championship I watched Germany and another country's match.

Food was good and many people would freak out but I actually love airplane food :D So many people are grossed out by this kinda food being so plastic but I love it. Oh well, I don't get to eat this kinda food everyday. :-P

When I landed in Houston it took me at least 20 mins to get off the plane, you know how people are..everybody wants to get off the plane as soon as possible. :-) When I finally got out of the plane I headed to the restroom immediately. I had to pee so bad and what I like to do after peeing is cleaning myself up a little and washing my teeth, my face and putting on extra deodorant. You have to smell nice you know :-)

I did an automatic pre-check it was something I never done before and I believe this automated system is for those who had been to the US previously and their fingerprints are in the system but I might be wrong. Even after this we had to join the line. They opened up a few lines but I still had to wait about 30 mins or not more. When I got to the security officer I was a little scared. It was my first time travelling without a visa so I had some fears. I believe it took about 15 mins and I was let in. I was so happy. I just had to find my baggage and then head out to meet Walker.

He wasn't there because he got lost in the parking lot :D what a surprise..:D It's so him. When he got there I spotted him immediately but he didn't notice me :D When he walked past me  I decided I would stop playing this game so I just walked up to him and said hello and I managed to scare him so bad he even jumped :D :D After our little reunion we headed to the car and left the airport area to stop by Sonic :-) My first meal in the US was fast food, jeez.

Our next stop was Waco, This is where Walker lived at that time. It took us 3 hours to get home since we were way into rush hour when we left the airport. I even took a nap in the car before we got home.
When we got back we were so tired we just took a shower and went to sleep immediately. We still had like 86 days ahead of us. Normally I would say 86 days in paradise but it was hell  thanks to the enormous cockroach invasion in our apartment :D

But I don't want to write about everything in one day so the rest of the story comes later 
Some photos:

to be continued...

When life gives you lemon..life update after almost 2 years. Part I.

So here I'm again, back to writing my precious blog. 

It's been almost 2 years since I wrote and so many things have happened I don't even know where to start. Maybe we should pick up from when I last wrote.

I just rechecked my last blog post and I was writing about a trip to Texas in January 2016. Well, that trip got delayed but let's just don't jump to that part.

So after I got back from the USA I knew I had to find a job to be able to save up money for a flight ticket. As I was still a student I tried getting a job through one of those agencies that offer jobs for students. I wanted to get me an office job where I live it's not easy to find and due to my useless major at university I always faced some kind of "discrimination". I ended up applying for a night time receptionist job. Yes, night time...I had to write a test that I think I failed miserably. Well, I ended up getting this job but while I was waiting I also went to another interview which was an office job. I ended up not getting the job but since I was still a student they offered me an internship. In the meantime I was already working at the hotel and I was really struggling. Thankfully I had to work there only for a month. It was only one week that was like I worked from Monday-Thursday in the office and then on Friday (it was a national holiday) night at the hotel plus Saturday night. Oh and I think I worked Thursday night too since I remember I worked 3 nights in a row.  This is how my hotel nightmare ended. 

I loved working at the office and I learnt a lot of new things. I also made some friends there. It was kinda hard, but eventually my trip that was planned for January got delayed. 

Walker and I were still dating but we hit a rocky patch in December and almost ended things between us but we are such fighters we got through it. And he got a flight ticket :-) He came to visit me in February 2016. His journey with United Airlines was not smooth at all with an emergency landing in Shannon, Ireland. After 2 days on the 'road' finally he made it to Budapest a little after 10pm. 

We had so many adventures from biking around Lake Balaton with my uncle and aunt to exploring castle remains with my family. We said bye to each other on 30th April. It was so weird coming home and not having him around anymore. My room was empty and no was waiting for me at the gates of my workplace. We were lucky since we had to spend only 1.5 months separately since the company didn't need me for the summer and actually my future there was questionable. My then-supervisor wanted to hire me but she didn't know the numbers yet so my future there was not sure at all. I wanted to stay at least for 2 season but when I left for the US in June 2016 I didn't know if I would have a job when I get back or not. I will write about my journey in my next post until then here are some photos of us:

to be continued...

S03E01

Kezdőőőőőőőőődik

Azt hiszem eljött az ideje hogy elkezdjem újra a blogot hiszen megkezdődik a visszaszámlálás...:-)
1,5 hónap múlva ismét gépre szállok és immár harmadszorra (és valószínűleg utoljára) célba veszem Arkansas-t :-) Nagyon izgatott vagyok, és nagyon várom már. Hálás vagyok azért is mert sikerült jól kihozni ezt az egészet...A programdíj 395 dollár volt, szerencsém volt mert a tavalyi fizumból ezt az összeget hazahoztam így lényegében ez ingyen volt, az erkölcsi volt pár ezer forint még...Határozottan tudtam, hogy én csak úgy vagyok hajlandó visszatérni ha magamnak veszem meg a repjegyet. Ehhez persze kellett diákmeló is. Első munkahelyem a veszprémi Rossmann volt, a sétálón napi 6 órában, aztán vettek fel állandómunkatársat így ennek vége lett. Nem keseredtem el, tele voltam pozitivitással aztán 3 nap múlva lett másik meló. Kicsit állandóbb. Októbertől január végégig az Euro Familyben voltam árufeltöltő. Nem egy álommeló viszont a heti 3-4 nap mindig megvolt, decemberben a 6 is, plusz köszönhetek neki egy barátot is az életemben, meg ugye a repjegyem arának a 90%-át. Persze közben költöttem is a fizumból így a végén kellett kérnem anyuéktól, szerencsém volt mert februárban 223,000 forintért sikerült jegyet találni CL Szilvi segítségével. Ja egyébként közben a szülinapom után nem sokkal szakítottunk Walkerrel, nem részletezném, ostoba szegény inkább csak ennyit mondok és most nem az utálat beszél belőlem. Így utólag örülök is, hiszem elvagyok az új barátomat, 3 hónap alatt annyi inger ért, pozitív persze mint az elmúlt 5 év alatt soha.
Naszóval....május 20án indulok útnak, 6:35kor száll fel a gépen :-) Kicsit be voltam szarva hogy egyedül utazok, de ma kiderült hogy Andi is velem jön :-) Az útvonal Frankfurt-Houston-Little Rock, just like last year. Kíváncsi vagyok mennyire leszek lelkes a bloggal kapcsolatban, tavaly elég jó voltam, sok bejegyzés született :-)
A vízum is megvan, az miatt kicsit paráztam, 3 tárgyam volt abból 2 sikerült, de végül nem volt semmi probléma belőle. A néni csak annyit kérdezett hogy mikor végzek amire csak annyit válaszoltam, hogy hopefully this December...:D

Legközelebb majd szerintem már csak májusban írok, de most nem bírtam ki hogy ne vezessek be ...<3 

S02E23

Nyárzárós-búcsúzkodós-siratós-szép emlékeket felidézős... táboros zene:

S02E20

Csütörtök-Péntek-Szombat

Így lassan a vége felé már nem igazán történtek izgalmas dolgok :-) Csütörtökön találkoztam a barátommal, eljött hozzám San Antonióba!! Délelőtt mostunk Hilaryvel, ez úgy működik hogy mivel egy apartman komplexben lakik külön épületben vannak a mosógépek a szárító gépekkel együtt. Szépen bedobáltuk a ruhákat a gépbe majd elmentünk a medencéhez, de mivel nem volt nálam fürdőruha így csak a szélén ültem és lógattam a lábamat..Mikor lejárt a mosás átpakoltuk a ruhákat a szárítóba és Hilary visszament a lakásba átöltözni mert ő bele ment ruhástól a vízbe :-) Én meg ott maradtam és olvastam az egyik könyvemet. Pont a végére ért vissza, én meg már tök izgatott voltam mert órák kérdése volt hogy a barátom megérkezzen. Mikor visszaértünk a lakásba egyből mentem készülődni, ja és azt hozzá tenném hogy a hátam rák vörös lett és én hülye reggel mikor készülődtem sport melltartót vettem fel...nem fájt...áááá nem....:D 10 perc volt leszenvedni magamról...:D Közben elkezdtük nézni asszem magyarul Terhes Társaság a film címe, és végre megjött a barátom...Rohantam le hozzá és kb a nyakába ugrottam és örömömben még be is könnyeztem, ott álltunk percekig és csak öleltük egymást!! Felvittem a lakásba és bemutattam Hilnek, így végre a barátom is elhitte hogy létezik és nem faszi és nem is sorozatgyilkos. Hilary magunkra hagyott minket, de nem volt semmi ám, csak beszélgettünk, mikor Hilary haza jött utána meg elmentünk az egyik plázába ott sétálgattunk meg beszélgettünk, Walmartoztunk mert Hilnek vettem köszi képeslapot meg akkor már vettem inni is és még pár apróságot. Walmart után már éppen hazafelé tartottunk mikor a barátom kapcsolt és megkérdezte hogy éhes vagyok-e, meg hogy mit szeretnék enni, hát mondtam neki hogy nem is tudom, aztán végül egy szendvicses helyre mentünk el, és ott 'randiztunk' még egy utolsót.

Vega szendvicset ettem, gyümölcs side-al, joghurt féle mártogatóssal :-)

Későn értünk vissza a lakásba és Hilray pont elment szóval maradtunk még beszélgetni a teraszon, de kb már mind ketten majd elaludtunk. Hilary haza jött és utána lekísértem a kocsihoz de mivel már tök későn volt, fáradt is volt így úgy döntött hogy nem vezet haza hanem marad még éjszakára és keres egy hotelt. Ő nem mondta hogy menjek vele, én nem erőltettem szóval haza mentem ő meg a hotelbe. Reggel találkoztunk még és kb délig együtt voltunk, beszélgettünk, majd haza ment. Nem sírtam, de rossz volt. Rossz volt hogy tudom nem látom csak 9 hónap múlva. Mondtam is Zsófinak ez olyan mintha terhes lennék...:D Utána vártam Hilaryre mert közben megint elment, mikor vissza jött utána elmentünk beszerezni az ajándékokat, egy kisebb vagyont hagytam ott a Walmartba de nem érdekelt már. A tudat hogy 3 nap múlva haza megyek sokkal jobban eluralkodott rajtam, vártam is meg nem is..Vettem egy csomó édességet :D A bőrönd alja csak azokkal volt tele :D

A körút után Hilary megkérdezte, hogy van e valami kaja amit csak náluk lehet kapni és szeretnék enni mielőtt elmegyek. Hmmm...Rögtön a Wendy's-re gondoltam, tavalyelőtt ettem ott és imádtam! :D Jobb minz a Meki és így oda mentünk el. Imádtam azt a hamburgert!! Soha nem ettem még ilyen finomat :-)
Szombaton elég korán keltem, szerencse hogy előző este összepakoltam már így azzal nem kellett szenvedni. Hilary adott egy nagyobb táskát kézipoggyásznak, amit jól meg is pakoltam, a böröndöm ígyis túlsúlyos volt de inkább kiszedtem a samponomat meg a balzsamot plusz a peanutbuttert így pont belefértem. A kézi is iszonyú nehéz volt, de paráztam ezért még abból is pakoltam ki pár dolgot Hilarynek. Elvileg majd utánam küldi őket..Még annyit majdnem elfelejtettem hogy még mielőtt kimentünk a reptérre elmentünk a Sonicba ami egy jégkásás, shakes meg ilyen kis snackes hely. Általában mindig van happy hour ami ugye azt jelenti hogy x időintervallumban féláron vannak bizonyos ételek, plusz a jégkása. Én most is azt választottam és szépen elfogyasztottuk a kocsiban majd útba vettük a repteret. Persze túlsúlyos voltam és a sírás kerülgetett :D Átszállásom Atlantában volt, itt is volt ingyen wifi meg kaptam perecet ismét :-) Szeretem a Southwest Airlines-t, ha legközelebb Amerikán belül repülök csakis velük megyek :-) Este érkeztem meg Chicagóba, olyan 10óra körül, felvettem a csomagot majd vártam Zsófira, ő Vegasból repült és éjfélre volt várható a gépe, de erről majd egy következő bejegyzésben írok :-)

Utolsó Sonic Slushy :(

Go Cowboys!! :D

Gépre várva Atlantában, Southwest <3

Míg Zsófit vártam elkezdtem egy új könyvet :-) Már Chicagóban...

To be continued....