Vasárnap sikeresen landoltunk Ferihegyen :] De jöjjön a beszámoló, amit szerintem jobb ha 3 bejegyzésre bontok.Tehát:
I.nap
Reggel fél6-kor keltem, 6kor indultunk is Füredre, mert 7kor indultunk az Astoria elöl. Mikor oda értünk, csak a H.Noém volt ott, amíg apu beparkolt addig sorban éreztek a többiek. Két kisbusszal mentünk fel Ferihegy 1-re, én az Alexával, Nikivel, Timivel, Betkával, Kingával meg a H.Noémivel, Sz. Zsuzsival meg Pintérrel utaztam egy buszban. Mielőtt bementünk, még gyors cigi a B.Fannival, aztán mosdó keresés, és már be is checkoltunk. Kézipoggyász ellenőrzésnél nekem nem volt semmi gondom, be sem sípoltam meg semmi, a Timitől viszont elvették a WalkiTalki-ját. :D Végül annyit jártak a biztonságiakra, hogy aznap délután 5ig elrakták neki és délután be is ment érte valami rokona. Ezután 1 óra várakozás következett. Szörnyű volt :] Végre felszállhattunk a gépre, mindenki oda ült ahová akart. T.Niki mellett ültem középen.
Aki repült már az tudja, hogy milyen érzés, és azt is, hogy a képek nem tudják visszaadni azt a látványt amit nyújt. :] A leszállás nem volt valami jó. Közben szerintem we hit an air pocket vagy valami olyasmi, mert a gép nagyon döcögött, meg mozgott, tök féltem :D Izzadt a tenyerem meg minden. :D
A dortmundi repülőtéren már vártak ránk a szervezők. Uwe, Jörn, Walter. Vezetékneveket nem tudok. :D Autóval vittek minket a sulihoz Wittenbe. Hát mikor megláttam a sulit csak néztem, hogy ó te jó ég, a Lóczy mikor lesz ilyen?!
A képen nem látszik, de nagyobb :D Mikor mi megérkeztünk senki nem volt még ott, csak 1 csávó, aztán utána érkeztek kb 5en. Negyed4kor elkezdtek minket beosztani. Először úgy volt, hogy egy török csajhoz kerülök, Elem-nek hívják, de ő nem tud jól angolul azért lecserélt, és a Nikit kapta. Már szinte mindenkinek meg volt a családja, én már majdnem bőgtem, csak a Betka meg én voltunk ott, meg az Alexa, aki a csávóhoz került. A srác felhívta az anyukáját, és még 1 valaki mehetett hozzá, mivel ő angolul is beszél, mondta az Alexa, hogy akkor menjek én. A Betka ideiglenes családot kapott a hétvégére, és a Jörn vitte el a családhoz, minket meg az Uwe és Pintér páros vitt haza. A csávót amúgy
Immanuel(Imi)-nek hívják. Mikor haza értünk bemutatkoztunk meg minden, van egy húga, Michaela és egy bátyja Jhonny. Az anyját meg Dorothea-nak hívják. Az apjuk, Michael, még nem volt ott, de azért kaptunk finom, diós pitét. Kint ettük meg az udvaron, közben beszélgettünk, és előtte imádkozni kellett.
Ja, ők amúgy a gazdag negyedben laknak, és 3 autójuk van, 3 szintes lakással :D
Közben megjött a bátyja meg a faterja is, mi meg kicsit ledőltünk pihenni. Este bevitt minket a Jhonny a citybe, és a Rathausplatz-on beültünk a Cuba Casa-ba. Jött velünk az Imi haverja, az Andi, először azt hittük, hogy meleg, mármint az Imi, mert az Alexa úgy értette, hogy a barátnője jön velünk :D Én csak egy
VodkaRedBull-t ittam, de az is
€ 5,50 volt...Meg a magyar csúnya szavak tanítása ment ezerrel, kezdve a kukival, a cicin át, a hüvely gombáig, amit először úgy ejtett ki az egyik, hogy hülye gomba :D Nem tudom mikor indultunk haza, de mi csak az Auf dem Schnee-ig mentünk, mert mi messzebb lakunk, és onnantól kezdve GYALOGOLTUNK :D kb 3 km-t. Az úgy fincsi volt.
II.nap
Reggel az anyukám hívott telón, és felébresztett 9körül, beszéltem vele, aztán elkészülődtünk, és kiabált is a Dorothea, hogy kész a reggeli. Közösen reggeliztünk, persze előtte imádkoztunk és kaja vége felé az Imi benyőgte, hogy cici :D mi meg az Alexával szakadtunk :D Kaja után összeszedtük a cuccunkat és a Michael bevitt minket az Auf dem Schnee-ig. Esett ez eső, ezért kaptunk mindketten egy-egy esernyőt, az Imi nem hozott magával, mert úgy gondolta, hogy nem kell. a Rathaus-nál találkoztunk a többiekkel és mentünk a Bahnhof-ra. Megvettük a jegyeket aztán go fel a peronokhoz. 14.30körül ment a vonatunk
Dortmundba és nagyjából 15-20 perc volt az út.
Két óra vásárlás, nézelődés következett. Már tök untam a végére. Amúgy sem vagyok egy vásárolgatós típus. Plusz, elhagytam az esernyőt amit kölcsön kaptam :D Bent felejtettem a NewYorker egyik próbafülkéjében. :D Nem is én lettem volna :D még jó, hogy a boltban jutott eszembe, gyorsan vissza is mentünk a fülkéhez, de addigra már kipakoltak belőle mindent. Azt hittem, hogy sírni fogok. Gyorsan kerestünk egy eladót, hogy nem találták e meg, de mindegyik azt mondta, hogy nem, végül már a sírás határán az egyik eladó srác felmutatta, hogy ezt keresitek? Vááá...én úgy megörültem :] Danke schön, azt léptünk is a boltból, mert tali volt megbeszélve a többiekkel. Elmentünk kajálni zusammen. Én dünét ettem, ami amúgy döne, és kb gyros, csak ezt törökök csinálják. majdnem 4€ volt..de finom és nagy, meg tök jól laktam vele:)
Az eső ellenére nagyon jó kis nap volt. Ja, meg az Imi vett magának bőrnadrágot meg kabátot :D A barátnőjével volt egész végig, aki 15 éves, és szerelmes az Imibe, ezért elhisz neki mindent meg tök megbízik benne. Az Imi amúgy 17, és ez a leghosszabb kapcsolata eddig, 1 hónapja vannak együtt :D. Eddig 3 hétnél hosszabb nem volt neki. Mikor haza értünk az anyukája kérdezte, hogy: " Ti hol voltatok amikor ezt vette? :D " de ő is tök röhögött közben.
III.nap
Reggel 8kor közös reggeli volt, aztán 9kor elindultunk misére. Nem tudom ez milyen vallás volt, mert igazából arról szólt, hogy bementünk, énekeltünk egy éneket, a pap beszélt utána, de ő sem olyan volt, mint nálunk, mert öltönyben volt, és volt még mellette kb 6 másik öltönyös faszi. Közülük kettő szintén mondott valami beszédet, közben az énekkar énekelt, és a végén még a hívek is egyet, és ennyi. Ja meg itt is volt ostyás rész, de nem kellett pl egyszer sem letérdelni, és ima csak a Mi Atyánk volt benne németül ugye. Szerencsére az előzőnapi esőből semmi nem látszódott meg, azért elmentünk piknikezni a többiekkel. Ja, amúgy mindennap mindenki együtt volt, mert a németek voltak olyan jó fejek, hogy közös programokat szerveztek, hogy együtt lehessünk. M nem vittünk semmi kaját az Alexával, csak 1-1 szendvicset, meg amúgy is érdekes volt, mert szerintem a piknik nem ilyen. Kompenzálja az, hogy nagyon szép volt a hely. :]
Páran vettünk fagyi kelyhet, mert már hiányunk volt :D Én epreset vettem, mert már hiányzott a gyümölcs, és akkor már amúgy is már 3 napja csak kólát ittam, meg zsemlét ettem, mert ezeket kaptuk "otthon" :D 5. € volt amúgy..nyammiiii...
A pikniken tök leégett a kezem, hát nagyon örültem a paraszt barnulásnak...:D Délután az Imi menni akart az Andihoz, aki Andreas, szal András. De mi az Alexával nem akartünk, ezért a Zsuzsihoz mentünk, meg a host csajához, a Lisahoz, aki amúgy tök aranyos :) A Zsuzsinak nem tudom mi volt vele a baja...mi tök elbeszélgettünk vele...És végre ettünk FŐTT kaját. Tésztát paradicsom szósszal. Jól bekajáltunk aztán mentünk vissza a citybe meccset nézni. Németország-Ausztrália. Életemben ez volt az első
public viewing-om. [igen, ezt így használják, aus
englisch „public“ für
öffentlich und „viewing“ für
Besichtigung/Fernsehen] Akkora feelingje volt. Az a sok sört vedelő német, zászlókkal, mezekben, német zászló színeivel díszített kürtök v. trombiták,
wurst a kezekben, mert az ugye a sör mellett elengedhetetlen :] A németek amúgy nagyon fanatikusok. A házak ablakaiból német zászlók lógtak ki, az autókon is német zászlók, a vissza pillantó tükörre is német zászlós huzat volt húzva, volt olyan autó amin 6 zászló is volt :]
Egy a sok közül, ennél vannak durvábbak is :) Meccs közben ment a szurkolás ezerrel, olééé-olééé-olééé-ollééé meg ilyenek. És hát ugye 4-0-ra nyertek. Hál' Istennek :D Mikor mentünk be, az ellenőrzős bácsi tök jó fej volt, és mikor mondtuk neki, hogy aus Ungarn, elkezdett kiabálni, hogy Budapessszt, meg puszi :D És csak ez miatt nem kobozta el a Zsuzsi borát, mert nem lehetett bevinni semmi ilyesmit. Haza fele nem volt valami jó, mert fáradt voltam, kimerült, és sírtam. Ami azért volt, mert az Imi igaziból szart a fejünkre...Mikor otthon voltunk, akkor csak telefonált, de állandóan, komolyan én ilyet még nem láttam. Már mondtam az Alexának, hogy este bemegyek hozzá, azt ráragasztom a fülére a telefont. Rosszabb, mint egy csaj -.- Na, de a probléma az volt, hogy nem foglalkozott velünk, és hogy a M. Noéminek elkérte a számát, tőlünk meg nem, és nekünk meg nem volt meg az övé és ha elveszünk vagy valami akkor nem tudjuk felhívni. Végülis sírtam :D És haza akartam jönni, de beszéltem a barátommal telón és megnyugodtam. Közben az Alexa megbeszélte a dolgokat az Imivel, majd miután nem telóztam, én is. Mondta, hogy neki ez azért is nehéz, mert mi vagyunk az első cserediákjai, plusz ugye hozzám angolul kell beszélnie. Mondtam, hogy 100%-osan megértem, nem könnyű. Meg ugye sokszor mikor együtt van a banda, akkor magyarul beszélünk egymás közt, és azt ők nem értik, piknik alatt is mondták neki a többiek, hogy húzza fel a pólóját, mert megnézik milyen hasa van. Este meg mondta, hogy majdnem sírt :( ezt a 3km alatt simán megbeszéltük és nyugodtan feküdhettünk le :]
