Ember tervez...

Már több, mint 1 hónapja hogy haza jöttem. Hiányzik e? Őszintén...igen. Nagyon. Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék vissza rá. Sokszor csak úgy elmosolyodom az utcán, vagy nevetek egyet mert eszembe jut egy-egy kinti vicces pillanat vagy egy számomra kedves emlék. Volt róla szó, hogy megyek vissza nyáron, mindenki szeretettel várna vissza, főleg Denita, plusz a mexikói barátnőm is megy jövőre, vele is tervezgettünk elég sokat következő nyárra..Mellesleg Denita is és Miriam is nagyon nagyon hiányzik :( ...de sajnos nem tudok menni jövő nyáron...Nagyon jó lett volna, el sem tudom mondani mennyire szerettem a táboromat..Ahhoz képest, hogy nem is akartam menni miután megtudtam róla 1-2 dolgot. Szimplán csak egy dolog húzta keresztül a számításaimat és az a pénz...Sajna eddig nem sikerült munkát találnom, jelenleg hétvégenként dolgozom a Balaton parton egy büfében, ami ki tudja, lehet hogy ezen a hétvégén lesz már csak nyitva. Diák munka terén Veszprém nem a legjobb hely, és még azt sem tudom megcsinálni, hogy Pesten keresek valamit mivel csak péntek-szombat-vasárnap érek rá egész nap  és Pestre feljárni lenne kb 2500 HUF oda-vissza...szóval nem érné meg. Nyárra már kaptam egy munka ajánlatot, és őszintén szólva igy könnyebb is lesz a repjegy árát összeszedni. Hát igen...ez a hátulütője annak ha valaki másodévesként megy vissza...Vegye meg magának a repjegyet...Hát mind1, ez van ezt kell szeretni...2014 nyarán viszont megyek, ha törik ha szakad én ott leszek!!!! 

Hurrá utazunk!...Első állomás Washington DC

24-én reggel fél8kor utunkat vettük a Little Rock-i reptér felé. Mindenkit egyszerre vittek ki a Magic Schoolbus-al, voltak akik csak másnap repültek tovább Las Vegas felé, mi 4en, Dani, Dóri, Adél meg én már aznap elrepültünk DC-be. A gépünk csak 16.20kor indult szóval kb 6órát csöveztünk a reptéren. Sikeresen elhagytam a telómat is, de szerencsére hamar kiderült, hogy csak a táboros buszon hagytam. Azóta már itt van velem :-) Ugyanis Dave elküldte nekem a New York-i szállásra.  A bőröndből kipakolást sem úsztuk meg Adéllal mert kicsit túlsúlyos lett a "kicsike"...:-( Ráadásul hogy ne menjen minden olyan könnyen az Adélt elvittek mert volt 250 ml-nél nagyobb cucc a kézipoggyászába...:D Még jó hogy volt wifi a  reptéren így annyira nem untam szét az agyam. Az út DC-ig kicsit több, mint 2 óra volt, de szarrá fagytam a gépen pedig volt rajtam pulcsi. Plusz most valamiért a fülem sem viselte túl jól a leszállás előtti perceket. A szálláshoz hamar odataláltunk, csak 1x kellett metróznunk. DC bennem nem hagyott mély nyomokat, ott voltam, szép volt, jó volt, élnék ott, de semmi xtra. A szállásunk nagyon jó volt, nagyon tetszett. Tisztára mintha otthon lettem volna. Miután beléptünk az ajtón le kellett venni a cipőnket és berakni egy ilyen cipőszekrénybe, majd egy nappali következett ahol volt egy bazi nagy plazma tv. Volt 3 számítógép is amit használhattunk bármikor, de nálam volt laptop szóval nem volt téma. Volt konyha is, aminek hála tudtam kicsit spórolni.  Mi mixed dorm szobát választottuk foglalásnál, 8 db emeletes ágy volt a szobában és első este kb 4-en aludtunk ott. Második nap Adél egyik barátnőjével futottunk össze és mászkáltunk a városban. Este buli lett volna betervezve, ami számomra nem valósult meg mivel elfelejtettem elrakni az eredeti útlevelemet, a másolattal meg nem engedtek be..haha, utólag nem is bánom, azt mondták nem maradtam le semmiről. A hazajutásomról nem szeretnék mondani semmit mert nem akarom anyukámat ijesztgetni meg amúgy sincs semmi bajom, élek meg minden, de kb ez volt a craziest  night I have ever had in my life..akit érdekel annak majd élőben elmesélem :D Másnap egésznap aludtunk szóval nem csináltunk semmit csak este lementünk a boltba és ennyi. Következőnapra a Madam Tussauds volt a program, már előre megvettük a jegyet. Én most voltam MT-ben életemben először, de Adél mondta, hogy ez nem olyan nagy, mint pl a londoni. Mindenesetre én élveztem nagyon, de először nagyon ijesztő volt. Múzeum után elmentünk a Washington Monumenthez, Fehérház, nekem csalódás volt mert azt hittem hogy sokkusal nagyobb :D, WWII Memorial. Következőnap pedig utunkat vettük New York City felé...buszt választottuk, mert az csak 16 dolcsi volt kettőnknek viszont 4órát buszoztunk, de mondhatom, hogy megérte mivel tök szép helyeken mentünk keresztül, pl Baltimore. De majd New Yorkról inkább egy másik bejegyzésben írok majd. 

Folyt. köv....

Csoport képek

majdnem az összes lány int. staff tag, csak az Adél hiányzik

SWAT-os magyaros, csoportkép

a

Hello DC!!!!

Bankett

Pont erről felejtettem el írni...lehet, hogy még anyukámnak sem meséltem róla amúgy :D...Na szóval...még az Ozark for all kezdete előtt 1 nappal tartottak a staffnak banketett, aminek a témaja Oz volt, ami csak a dszletben mutatkozott meg. Megvettem életem első ruháját, hát elég hülyén éreztem magam benne, kb mintha meztelen lettem volna. Ideje lenne hozzá szokni pedig. Vacsora előtt volt egy kb 3o perces fogadás, nem tudom mi a neve pontosan ennek, de volt sokféle gyümölcs, ráksaláta, jégkása is!! Utána kezdődött a vacsora bent, volt valami marhahús, lazac, saláta, amit mi csináltunk bankett előtt pár órával, volt benne eper, sajt, áfonya, dió meg saláta. Nagyon finom volt!! Vacsora után volt kb fél óra szünet majd volt 1 kisebb fajta díjkiosztós rész, a Best International Kitchen worker (nem tudom mi volt pontosan a neve) címet az egyik magyar srác a Dani kapta meg . Utána megint volt egy fél órás szünet amiközben át lehtett öltözni normális ruhába. A small gymbe kellett menni ahol először táncoltunk majd egy csomo staff tagot kiparodizáltak, tök vicces volt :D Plusz a 2012-es táboros videót is levetítettek.Én tök jól éreztem magam és kb a kaja miatt már megérte elmenni :D

előételek

Balázs, Justin, Dani, Rod, Peti, Grant

Adél,  Peti, én, Andi

Balázs, én, Adél

Eva, Adél, én

mindenki kapott egy ilyen műanyag poharat